Ragadós ásító hullám

2011. április 27.
Bár úgy tűnik, az autista gyermekek számára nem okoz gondot annak felismerése, hogy a másik ember ásít, az agyuk jóval kisebb hajlandóságot mutat arra, hogy automatikusan átvegye az adott arckifejezést


Biztos mindenki számára ismerős a ragadós ásítás jelensége. Hullámként vonul végig irodákon, iskolai osztályokon vagy levegőtlen konferenciákon. Az ásító ember látványa azonban van, akiket hidegen hagy. Úgy tűnik az a képességük, hogy "átragadjon" ránk az ásítás valójában szofisztikált szociális képességeket feltételez, amelyekkel az autista gyermekek nem rendelkeznek.

A University of Connecticut pszichológusainak vizsgálatába120 gyermeket vontak be, hogy a terjedő ásítás jelenségét vizsgálják. A gyerekeknek külön-külön mesét olvastak fel a vizsgálat vezetői, majd néha, a mese egyes részeinél abbahagyták az olvasást és óriásit ásítottak. A négy évesnél fiatalabb gyerekek kevesebb mint 10 százaléka ásított viszont, ám a valamivel idősebb gyerekek körében ez a szám 35-40 százalékra ugrott. "Az eredmény nem meglepő, hisz tudjuk, hogy a szociális agy az élet első pár évét követően fejlődik ugrásszerűn." – értelmezi a jelenséget Molly Helt a vizsgálat egyik vezetője. "Bár a kicsik különösen érzékenyek mások érzéseire – folytatja – az agyuk még nem képes tudattalanul tükrözni ezeket az érzéseket.Valójában úgy vesszük át mások érzéseit, hogy észre sem vesszük"

A vizsgálat második felében mindezt megismételték autista gyermekekkel. Az eredmény azt tükrözi, hogy az autizmussal élő gyermekre jóval kisebb százalékban hatott az ásítás ereje. 5 és 12 év között mindössze 11 százalékukra, ami jóval kevesebb, mint az első csoport hasonló korosztályának eredménye, a 43 százalék.
Bár úgy tűnik, az autista gyermekek számára nem okoz gondot annak felismerése, hogy a másik ember ásít, az agyuk jóval kisebb hajlandóságot mutat arra, hogy automatikusan átvegye az adott arckifejezést. "Esetükben nem alakul ki ez a számunkra természetes érzelmi összeköttetés a körülöttük élőkkel. Ha sikerül még többet megtudnunk arról, hogy hogyan alakulnak ki a korai években a szociális agy összeköttetései, egyfajta korai intervencióként könnyebben segíthetünk az autista gyermekeken."

Scientific American Mind January/February 2011. 


A rovat további cikkei
Nem baj, ha a szülő tökéletes akar lenni!
Miért jó LifeGarden gyermeknek lenni???
Közeleg a tavasz
Frozen, vagy Jégvarázs?
Félelem és szorongás






VÁLLALATOKNAK



CSALÁDOKNAK
Családi tervező rendelése
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt.





LEGOLVASOTTABB CIKKEK
Egy amerikai férfi, John Wood, akiről talán sose hallottunk nagyjából ötször tö...
Teljesítményt gátló kiáltás
Bizonyára mindannyiunk számára ismerős már az a tenisz meccseken...
A kommunikáció 10 aranyszabálya
Nem csupán pszichológusként, de üzletemberként, figyelmes társké...
Ijesztgetés helyett példamutatás
Hogyan történjék a környezeti nevelés? Hogyan állítsuk helyre az...
Philip Zimbardo: Hogyan válnak az átlagos emberek szörnyetegekké... vagy hősökké
Philip Zimbardo tudja, milyen könnyen válnak a jó emberek gonoss...
PARTNEREINK



GYORS SZAKEMBER KERESŐ



AJÁNLÓ
"Mit kezdjek a gyerekkel, aki tíz év versenysport után egyszerűen abba akarja h...
Van 5 perced magadra? Csatlakozz Te is!

Azért, hogy minél több olvasónknak sikerüljön, Február...
Van 5 perced magadra? Csatlakozz Te is!

Azért, hogy minél több olvasónknak sikerüljön...


ESEMÉNYNAPTÁR
2017. november 24. 01:01


CÍMKEFELHŐ