Az óvodai beszoktatás lélektana

2012. november 15. Páli Patrícia
Az óvoda-kezdés nem csupán a gyermekek számára jelent jelentős változást, szüleik is izgalommal és sokszor félelemmel tekintenek a kicsik számára ismeretlen helyzetet hozó közeg felé. Az elmúlt hetekben sok család keresett meg kérdéseivel, gondjaival, amelyek többsége az óvoda által támasztott követelményekkel, vagy a gondozók személyes hozzáállásával állt kapcsolatban.


Azt látom, hogy noha mind a szülők, mind az óvoda szempontjából a cél a gördülékeny óvoda-kezdés, az érintettek gyakran "elbeszélnek egymás mellett", állóháborút hozva létre a "rugalmatlannak" kikiáltott intézmény és a "túlságosan liberálisnak" vélt szülők között. Szülői oldalról a kifogások leginkább az óvoda által meghatározott elvárások merevségére irányulnak, úgy érzik, hogy az óvónők kevésbé alkalmazkodnak a gyerekek egyéniségéhez, szokásaihoz. Az óvoda álláspontja szerint viszont a gondok leginkább abból fakadnak, hogy a szülők nem fogadják el a csoportos lét sajátosságaiból fakadó szabályokat, azt, hogy az óvodában – tekintettel a 25-30 fős létszámokra – egy jól meghatározott napirend szerint zajlik az élet.

Cikksorozatom első részében az óvoda szempontjait mutatom be, hiszen fontos, hogy a szülők jó előre láthassák a közösségi életet meghatározó elvárásokat, és ezáltal időben megkezdhessék gyermekük felkészítését a változásokra. Az óvodai szokások és elvárások összegyűjtésében Tubolyné Szabó Kinga óvónő volt segítségemre.

A beszoktatás folyamata


A beszoktatás első és második napján a gyerekek szüleikkel együtt vesznek részt. Ez a két fél nap a következőképpen épül fel: a gyerekek szüleikkel együtt 8 óra körül érkeznek az óvodába, ahol 8-9 óra között kerül sor a reggelire. A délelőtt folyamán a kicsik szüleikkel együtt egy rövid, közös játékban vesznek részt, majd a szülők rövid időre egyedül hagyják gyermekeiket az óvodában. 12-kor kerül sor az ebédelésre, amelyen már ismét a szülőkkel közösen történik, ezt követően az óvodai első napjaikat "taposó" apróságok hazatérnek, nem várják meg a délutáni alvást.

A harmadik naptól a gyerekek már szüleik nélkül töltik napjaikat az óvodában, ekkor már ott is alszanak.

A fenti folyamat rövidnek tűnhet sokak számára. Többen szívesen követnék személyesen gyermekük első óvodai napjait akár heteken keresztül is, de a tapasztalatok szerint nem szerencsés, ha elhúzódik a beszoktatás folyamata, mert az nehezebbé teszi a gyerek számára a leválást. Fontos megjegyezni, hogy sok szülő nem is tudná megoldani a hosszasabb beszoktatást, a bölcsődéből érkezett gyerekek pedig már egyébként is ismerik a közösségi létformát és annak szabályait.

Szülő és óvoda kapcsolata


A beszoktatás időszakában az óvónők igyekeznek a szülők által elmondottak alapján minél részletesebben megismerni a gyerekek jellemzőit, személyiségjegyeit, szokásait. A kicsik és a szülők nevelési elveinek megismerésére a személyes beszélgetések mellett egy kérdőív is szolgál. A szülők nyitottságán és őszinteségén múlik, hogy az óvoda reális, használható képet tud-e alkotni a gyermek minél célzottabb gondozása, nevelése érdekében.

A szülők tájékoztatása a gondozók részéről folyamatos, az első időszakban a napi szintű rövid (néhány mondatos) visszajelzések leginkább a kicsik szükségleteivel kapcsolatosak (evés, ivás, jelzett, nem jelzett stb.). Később a hangsúly már sokkal inkább az óvodai élettel kapcsolatos információkon van például, hogy milyen játékokban vesz részt a gyermek, hogyan viselkedik a konfliktusokban, mit lehet megfigyelni egyes készségeit illetően.  

Óvodai elvárások egy kiscsoportossal szemben
a gyerek-felnőtt kapcsolatot illetően

  • köszönjön a felnőtteknek érkezéskor és távozáskor,
  • használja az olyan "varázsszavakat", mint például "kérem szépen",
  • ismerje óvó nénijének és dadusainak a nevét,
  • merjen segítséget kérni a felnőttektől, forduljon bizalommal hozzájuk,
  • válaszoljon a feltett kérdésekre.

Óvodai elvárások egy kiscsoportossal szemben
a gyerek önmagára vonatkozó ismereteit illetően

  • jelezze fizikai és érzelmi szükségleteit,
  • ismeretekkel kell rendelkeznie szűkebb környezetéről, családjáról (ismerje saját, szülei és testvére(i) nevét, kérdésekre válaszolva el tudja mesélni például, hogy mivel töltötte a hétvégét, mit szeret enni stb.),
  • tisztában kell lennie a vele kapcsolatos dolgokkal (pl. ki jön érte az óvodába, mi a jele a csoportban, melyik az ő ruhája, melyik csoportba jár, milyen játékot vitt be a csoportba).





A rovat további cikkei
Nem baj, ha a szülő tökéletes akar lenni!
Miért jó LifeGarden gyermeknek lenni???
Közeleg a tavasz
Frozen, vagy Jégvarázs?
Félelem és szorongás






VÁLLALATOKNAK



CSALÁDOKNAK
Családi tervező rendelése
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt.





LEGOLVASOTTABB CIKKEK
Egy amerikai férfi, John Wood, akiről talán sose hallottunk nagyjából ötször tö...
Aludj jól!
Észrevettem, hogy az utóbbi években egyre több olyan emberrel ta...
A kommunikáció 10 aranyszabálya
Nem csupán pszichológusként, de üzletemberként, figyelmes társké...
Teljesítményt gátló kiáltás
Bizonyára mindannyiunk számára ismerős már az a tenisz meccseken...
Négy komoly tévhit a testbeszédről – Valóban érted a nonverbális jeleket?
Gyakori félreértés, hogy a testbeszéd vagy a nonverbális kommuni...
PARTNEREINK



GYORS SZAKEMBER KERESŐ



AJÁNLÓ
"Mit kezdjek a gyerekkel, aki tíz év versenysport után egyszerűen abba akarja h...
Van 5 perced magadra? Csatlakozz Te is!

Azért, hogy minél több olvasónknak sikerüljön, Február...
Van 5 perced magadra? Csatlakozz Te is!

Azért, hogy minél több olvasónknak sikerüljön, Fe...


ESEMÉNYNAPTÁR
2017. december 14. 01:26


CÍMKEFELHŐ