Az óvodai beszoktatás lélektana

2012. november 15. Páli Patrícia
Az óvoda-kezdés nem csupán a gyermekek számára jelent jelentős változást, szüleik is izgalommal és sokszor félelemmel tekintenek a kicsik számára ismeretlen helyzetet hozó közeg felé. Az elmúlt hetekben sok család keresett meg kérdéseivel, gondjaival, amelyek többsége az óvoda által támasztott követelményekkel, vagy a gondozók személyes hozzáállásával állt kapcsolatban.


Azt látom, hogy noha mind a szülők, mind az óvoda szempontjából a cél a gördülékeny óvoda-kezdés, az érintettek gyakran "elbeszélnek egymás mellett", állóháborút hozva létre a "rugalmatlannak" kikiáltott intézmény és a "túlságosan liberálisnak" vélt szülők között. Szülői oldalról a kifogások leginkább az óvoda által meghatározott elvárások merevségére irányulnak, úgy érzik, hogy az óvónők kevésbé alkalmazkodnak a gyerekek egyéniségéhez, szokásaihoz. Az óvoda álláspontja szerint viszont a gondok leginkább abból fakadnak, hogy a szülők nem fogadják el a csoportos lét sajátosságaiból fakadó szabályokat, azt, hogy az óvodában – tekintettel a 25-30 fős létszámokra – egy jól meghatározott napirend szerint zajlik az élet.

Cikksorozatom első részében az óvoda szempontjait mutatom be, hiszen fontos, hogy a szülők jó előre láthassák a közösségi életet meghatározó elvárásokat, és ezáltal időben megkezdhessék gyermekük felkészítését a változásokra. Az óvodai szokások és elvárások összegyűjtésében Tubolyné Szabó Kinga óvónő volt segítségemre.

A beszoktatás folyamata


A beszoktatás első és második napján a gyerekek szüleikkel együtt vesznek részt. Ez a két fél nap a következőképpen épül fel: a gyerekek szüleikkel együtt 8 óra körül érkeznek az óvodába, ahol 8-9 óra között kerül sor a reggelire. A délelőtt folyamán a kicsik szüleikkel együtt egy rövid, közös játékban vesznek részt, majd a szülők rövid időre egyedül hagyják gyermekeiket az óvodában. 12-kor kerül sor az ebédelésre, amelyen már ismét a szülőkkel közösen történik, ezt követően az óvodai első napjaikat "taposó" apróságok hazatérnek, nem várják meg a délutáni alvást.

A harmadik naptól a gyerekek már szüleik nélkül töltik napjaikat az óvodában, ekkor már ott is alszanak.

A fenti folyamat rövidnek tűnhet sokak számára. Többen szívesen követnék személyesen gyermekük első óvodai napjait akár heteken keresztül is, de a tapasztalatok szerint nem szerencsés, ha elhúzódik a beszoktatás folyamata, mert az nehezebbé teszi a gyerek számára a leválást. Fontos megjegyezni, hogy sok szülő nem is tudná megoldani a hosszasabb beszoktatást, a bölcsődéből érkezett gyerekek pedig már egyébként is ismerik a közösségi létformát és annak szabályait.

Szülő és óvoda kapcsolata


A beszoktatás időszakában az óvónők igyekeznek a szülők által elmondottak alapján minél részletesebben megismerni a gyerekek jellemzőit, személyiségjegyeit, szokásait. A kicsik és a szülők nevelési elveinek megismerésére a személyes beszélgetések mellett egy kérdőív is szolgál. A szülők nyitottságán és őszinteségén múlik, hogy az óvoda reális, használható képet tud-e alkotni a gyermek minél célzottabb gondozása, nevelése érdekében.

A szülők tájékoztatása a gondozók részéről folyamatos, az első időszakban a napi szintű rövid (néhány mondatos) visszajelzések leginkább a kicsik szükségleteivel kapcsolatosak (evés, ivás, jelzett, nem jelzett stb.). Később a hangsúly már sokkal inkább az óvodai élettel kapcsolatos információkon van például, hogy milyen játékokban vesz részt a gyermek, hogyan viselkedik a konfliktusokban, mit lehet megfigyelni egyes készségeit illetően.  

Óvodai elvárások egy kiscsoportossal szemben
a gyerek-felnőtt kapcsolatot illetően

  • köszönjön a felnőtteknek érkezéskor és távozáskor,
  • használja az olyan "varázsszavakat", mint például "kérem szépen",
  • ismerje óvó nénijének és dadusainak a nevét,
  • merjen segítséget kérni a felnőttektől, forduljon bizalommal hozzájuk,
  • válaszoljon a feltett kérdésekre.

Óvodai elvárások egy kiscsoportossal szemben
a gyerek önmagára vonatkozó ismereteit illetően

  • jelezze fizikai és érzelmi szükségleteit,
  • ismeretekkel kell rendelkeznie szűkebb környezetéről, családjáról (ismerje saját, szülei és testvére(i) nevét, kérdésekre válaszolva el tudja mesélni például, hogy mivel töltötte a hétvégét, mit szeret enni stb.),
  • tisztában kell lennie a vele kapcsolatos dolgokkal (pl. ki jön érte az óvodába, mi a jele a csoportban, melyik az ő ruhája, melyik csoportba jár, milyen játékot vitt be a csoportba).





A rovat további cikkei
Nem baj, ha a szülő tökéletes akar lenni!
Miért jó LifeGarden gyermeknek lenni???
Közeleg a tavasz
Frozen, vagy Jégvarázs?
Félelem és szorongás






VÁLLALATOKNAK



CSALÁDOKNAK
Családi tervező rendelése
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt.





LEGOLVASOTTABB CIKKEK
Bizonyára mindannyiunk számára ismerős már az a tenisz meccseken felhangzó a er...
Könyvtárak a jobb életért
Egy amerikai férfi, John Wood, akiről talán sose hallottunk nagy...
Az óvodai beszoktatás lélektana
Páli Patrícia cikksorozata az óvodai életről felnőtteknek.
...
Négy komoly tévhit a testbeszédről – Valóban érted a nonverbális jeleket?
Gyakori félreértés, hogy a testbeszéd vagy a nonverbális kommuni...
Philip Zimbardo: Hogyan válnak az átlagos emberek szörnyetegekké... vagy hősökké
Philip Zimbardo tudja, milyen könnyen válnak a jó emberek gonoss...
PARTNEREINK



GYORS SZAKEMBER KERESŐ



AJÁNLÓ
"Mit kezdjek a gyerekkel, aki tíz év versenysport után egyszerűen abba akarja h...
Van 5 perced magadra? Csatlakozz Te is!

Azért, hogy minél több olvasónknak sikerüljön, Fe...
Van 5 perced magadra? Csatlakozz Te is!

Azért, hogy minél több olvasónknak sikerüljön, Februárt...


ESEMÉNYNAPTÁR
2017. augusztus 22. 01:27


CÍMKEFELHŐ